Der Waihpischl – A gyógyfű csokor

Baranyában főleg a Fulda környékéről származó németeknél/Stifoller/ volt szokás a gyógyfű csokor szentelés. A csokor erdőszéli és mezei virágokból állt, amely a hagyomány szerint megvédte a családot, a házat és háziállatokat a betegségektől, külső bajoktól, rossz szellemektől.

Himesházán 21 féle növényt kötöttek bele, a növények sorrendje is számított, ezek nyelvjárási elnevezése a következő volt:

Ruehr, Ketze, Deckkhepp, Naaster, Waißbrot, Gaalbrot, Bloobrot, Waißbattstroh, Gaalbattstroh, Hunerttausedkuldekraidich, Altvotter, Waißschätterje, schwoaze Schätterje, Testje, Judekirsche, schwoaze Kimmel, Katzerje, gaal Aifacht, Tonnerdissel, Kratzbiaschte, Wermede.

A csokor közepére mindig egy nagyobb növény került, általában egy bogáncs, eköré kötötték a többi virágot, fajtánként 3-4 darabot. Befejezésül ürömmel/Wermede kötötték körbe a csokrot.A csokor szárát selyemszalaggal díszítve vitték a lányok és asszonyok a templomba, ahol a pap a Nagyboldogasszony napi ünnepi misén /aug. 15./ megszentelte őket. Otthon megszárították és a padláson akasztották fel vagy az istállóban, vagy a gabonarakás tetejébe szúrták, ezzel szimbolizálva a gyógyfű csokor gyógyító-vigyázó erejét.

Himesháza Német Önkormányzata idén hagyományteremtő céllal hívta az érdeklődőket gyógyfüvek gyűjtésére, majd csokor kötésre a Tájház udvarára. Idősek és fiatalok együtt munkálkodtak, hogy Erb József atya minél több gyógyfű csokorra adhassa áldását a vasárnapi szentmisén.