Hibaüzenet

User warning: The following module is missing from the file system: demo_profile. For information about how to fix this, see the documentation page. in _drupal_trigger_error_with_delayed_logging() (line 1181 of /web/himeshazane/himeshazanemetonkormanyzat.hu/includes/bootstrap.inc).

Betelepítési emlékmű avatása Himesházán

A német ősök 300 éves letelepedése Himesházán - ez a jubileumi évünk mottója, és ez egyben betelepülési emlékművünk fő motívuma is.

Német őseink sok reménnyel és akaraterővel érkeztek ebbe az elnéptelenedett országrészbe, és itt építettek maguknak új hazát. Faluközösséget kovácsoltak, gazdasági egységet alkottak, erős hitükkel és szorgalmukkal megőrizték mentalitásukat, kultúrájukat, nyelvüket és továbbadták utódaiknak. Ezzel az emlékművel fejezzük ki tiszteletünket és elismerésünket és szeretnénk méltó, maradandó emléket állítani számukra.

2022. augusztus 14-én, vasárnap az ünnepi szentmisét követően került sor a betelepítési emlékmű felavatására. Az ünnepségen köszönthettük községünk elöljáróit, meghívott vendégeinket és a falu lakosságát. Az ünnepségen beszédet mondott Krammné Mezei Anikó, Himesháza Német Önkormányzatának elnöke, Pataki Péter polgármester, valamint dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, közreműködött a Babarci Ifjúsági Fúvószenekar. Az ünnepélyes pillanatok után a templomtéren gyűlt össze a vendégsereg, ahol térzene mellett kötetlen beszélgetésre is sor kerülhetett.

  

  

  

  

 

Az emlékmű megvalósítása hosszú munka eredménye.Elképzelésünket megvalósította Tóth Dávid szobrászművész és Gill Viktor kőfaragó mester. A szakszerű kivitelezés Rozmer Andrást és munkatársait dicséri. Mindannyiukat nagy köszönet illeti! A projektet támogatta Soltész Miklós úr, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Ritter Imre úr, Nemzetiségi országgyűlési képviselőnk az Emberi Erőforrások Minisztériuma Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez benyújtott NEMZ-E-22-0062 számú pályázat keretében. A támogatásért ezúton is tisztelettel köszönetet mondunk.

Tartsuk továbbra is tiszteletben nyelvünket, származásunkat, és próbáljuk úgy megőrizni, ahogyan azt apáink tették, hogy utódaink egykor ugyanilyen büszkék lehessenek ránk.